|
|
|
|
|
 1743-ban a nagyműveltségű Cörver Elek piarista kezdeményezésére magánjellegű bölcsészeti tanfolyamot nyitottak, ez 1752-ben nyilvános jellegű lett. A piarista bölcsészeti tanfolyam 1784-ben szűnt meg, amikor a nagyszombati egyetemnek Pestre áthelyezése következtében fölöslegessé vált. Fennállása alatt 2287 tanuló látogatta. A bölcsészeti iskola úttörő munkát végzett a modernebb irányú, Leibniz, Wolf és Newton szellemében művelt filozófia meghonosításával, a matematika, a fizika és a földrajz tanításával. 1777-ben Benyák Bernát magyar nyelven kezdte előadni a filozófiát; 1783. augusztus 15-én Szablik István, a kiváló fizikatanár felbocsátotta hazánkban az első léggömböt az iskola udvaráról. A gimnáziumi tanítás kezdetben a jezsuita rendszer szerint folyt, de csakhamar kialakult a piarista iskola sajátos nevelői és tanulmányi rendje: különös gondot fordítottak a természettudományos tárgyak és a magyar nyelv tanítására. A gimnázium az első Ratio Educationis után öt osztályúvá, a második Ratio (1806) után pedig hat osztályúvá alakult. Az intézet tanárai kitartóan küzdöttek II. József és utódainak németesítő törekvései ellen. A reformkorban a magyar nyelv és szellem egyre erősebben érvényesült az iskolában: ezt bizonyítják azok a följelentések, amelyek 1800-1830 között arról adnak hírt, hogy a pesti piaristák latin helyett magyarul tanítanak; ugyancsak erről tanúskodnak az 1830 után megjelent kiadványok, amelyekben a kiválóbb tanulók szépirodalmi zsengéi láttak napvilágot. A szabadságharc után, 1850-ben nyílt meg a 7. osztály, s ezzel az iskola főgimnáziummá alakult. 1851-ben itt tartották meg az első érettségi vizsgálatot 143 tanulóval. Az iskola az önkényuralom alatt is megőrizte magyar szellemét, mert a németesítő rendelkezésekkel szemben a tanítás egy-két tárgy kivételével magyarul folyt. Az 1883: XXX. tc. értelmében az iskola állami tanterv szerint oktató nyolc osztályos főgimnázium. Az 1924: XI. tc. besorolása szerint továbbra is gimnázium maradt (nem reálgimnázium vagy reáliskola), amelyben a latin, a görög és a német mellett 1932-től franciát, 1940-től olaszt, 1945-től angol nyelvet is tanítottak. Az 1945/46. tanév elején a gimnázium I. osztálya helyébe a VKM rendelete szerint szervezett új iskolatípus, az általános iskola 5. osztálya lépett. A következő években az Általános Iskola már szervezetileg is különvált a gimnáziumtól, mert az 5. és 6. osztály mellé megszervezték a régi értelembe vett elemi iskolai osztályokat is. Ezzel iskolánk visszatért eredeti formájához, vagyis az elemi ismeretektől kezdve a legfelsőbbekig oktatta az ifjúságot.1948-ban a két iskola közös neve Budapesti Kegyesrendi Kollégium lett. Az 1948- ban bekövetkezett államosítás után két évig Budapesti V. ker. Állami Ady Endre Általános Gimnázium néven működött (az általános iskolai rész megszűnt). Az állam és az egyház között 1950. szeptember 7-én aláírt megállapodás értelmében újra rendi vezetés alá került az iskola: (Budapesti Piarista Általános Gimnázium" néven. A megállapodás négy évfolyamos, két-két párhuzamos osztállyal rendelkező gimnáziumot engedélyezett 320 tanulóval és 16 tanárral. Ugyanakkor biztosította az iskola katolikus nevelési szellemét, az államilag érvényes érettségit és a tanulók továbbtanulását. A tanterv azonos az érvényben lévő állami gimnáziumok tantervével, ezt egészíti ki órarendszerűen a vallástan oktatása. 1953 őszétől minisztériumi rendelkezés következtében a Váci utcai épület az ELTE Bölcsészkarának használatába került, a Piarista Gimnázium pedig a megszüntetett Sacré Coeur Intézet VIII. kerületi Mikszáth K. téri épületében kapott helyet (területét tekintve az a Váci utcai épületnek egyharmada). 1989-től megszűnt a létszámkorlátozás, és a helyi adottságoknak megfelelően növekedett 10 osztályra az iskola, ugyanakkor civil tanárokkal bővült a tanári kar is. Az utolsó 4 évfolyamos osztály 2002-ben érettségizett. Azóta már csak 6 évfolyamos osztályai vannak az iskolának.
|